A digitális korban az adat lett az új arany, de vajon ki birtokolja ezt az „aranyat”, és ki felel érte, ha baj történik? Egyre több vállalat ismeri fel, hogy az adatvagyon amellett, hogy érték, felelősség is. Az utóbbi években számos szakmai esemény, például technológiai konferenciák, IT rendezvények vagy adatbiztonsági fórumok is e köré a kérdés köré épülnek: mik a cégek feladatai, és hogyan lehet jól, etikusan és biztonságosan bánni az ügyfelek adataival?
Az adat mint érték – kinek a tulajdona?
Elsőre egyértelműnek tűnhet, hogy az adat – különösen a személyes adat – azé, akiről szól. És ez jogilag igaz is: az adat tulajdonosa a felhasználó, az ügyfél, a természetes személy. Ugyanakkor a vállalat az, aki ezeket az adatokat begyűjti, rendszerezi, tárolja, elemzi, és sok esetben üzleti döntéseket alapoz rájuk.
Ez a helyzet kettősséget teremt: az ügyfélé az adat, de a vállalat kezeli. A digitális marketingtől az ügyfélszolgálatig minden részleg épít az adatvagyonra, amely így üzletileg kulcsfontosságú erőforrássá válik. Egyes cégek ezt már könyvelési szinten is számba veszik: nemcsak eszköz vagy licenc, hanem adat is kerül a mérlegbe, mint „nem fizikai érték”.
De ez az érték csak akkor hoz hasznot, ha vele párhuzamosan a felelősséggel is számolnak.
A vállalat felelőssége – nem csak technikai kérdés
Sokan úgy gondolják, hogy az adatvédelem kizárólag az IT-osztály dolga. De ez tévedés. A vállalati felelősség sokkal tágabb, és a szabályozás is egyértelmű: az adatkezelés megfelelőségét nem lehet pusztán informatikai eszközökkel biztosítani.
Ott van például a GDPR, ami az EU általános adatvédelmi rendelete. Ez szigorú szabályokat ír elő a személyes adatok kezelésére, és kemény bírságokat is kilátásba helyez. Magyarországon a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) felügyeli ezek betartását.
De a jogi megfelelésen túl is vannak elvárások. Az etikus adatkezelés kérdése egyre hangsúlyosabb: nemcsak az a fontos, hogy mit szabad megtenni, hanem az is, hogy mit illik megtenni. Az ügyfelek egyre tudatosabbak, és elvárják, hogy átlátható legyen, mire használják az adataikat. Ennek része a könnyen elérhető adat-hozzáférés, az adat-törlés lehetősége, és az egyértelmű tájékoztatás.
Kockázat és következmény – ha valami elromlik
Sajnos az adatvédelem nem pusztán elméleti kérdés. Ha egy vállalat hibázik, annak komoly következményei lehetnek. Egyetlen adatszivárgás, hackertámadás vagy belső visszaélés is elég ahhoz, hogy meginogjon az ügyfelek bizalma, és megrendüljön a cég piaci pozíciója.
Számos példa bizonyítja ezt. A Facebook–Cambridge Analytica botrány globális szinten mutatta meg, milyen messzire vezethet egy rosszul kezelt adatkezelési gyakorlat. Magyarországon is történtek már súlyos esetek: előfordult, hogy egy nagy szolgáltató több százezer ügyfél adatát tette akaratlanul hozzáférhetővé.
Az ilyen incidensek pénzügyi következményekkel járhatnak, például bírságok formájában, de legalább ennyire jelentős lehet a bizalomvesztés is. Egy ilyen helyzet évekre visszavetheti a cég fejlődését. A bizalom újraépítése hosszadalmas és költséges folyamat, mert sokkal nehezebb visszaszerezni, mint megtartani.
Fogyasztói bizalom és piaci pozíció
Az adat, ha megfelelően kezeljük, lehet versenyelőny és lehetőség is. Egy vállalat, amely transzparensen és felelősen kezeli az ügyfelek adatait, erősíti a márkáját és lojalitást épít.
Kutatások is igazolják, hogy a fogyasztók szívesebben választanak olyan céget, amely megbízhatónak tűnik adatbiztonsági szempontból. Az adatkezelés módja így közvetlenül befolyásolja a piaci pozíciót, sőt, akár értékesítési eszköz is lehet belőle. „Nálunk biztonságban vannak az adatai” – ez ma már nemcsak PR-szlogen, hanem üzleti ígéret.
Ráadásul a generatív AI, a gépi tanulás és a personalizált élmények világában az adatminőség és adatbiztonság még fontosabbá válik. Aki jól kezeli az adatokat, az a jövőben sokkal erősebb pozícióban lesz.
Kié a felelősség holnap?
Az adatvédelem ma már technológiai és stratégiai vállalati kérdés egyszerre. A jövő cégei megfelelnek a szabályoknak és közben a működésükbe is beépítik az adatbiztonság kultúráját. A biztonság és az etikus működés így üzleti előnyt jelent. A felelősség pedig egyre inkább a vállalatokat terheli, ma is és a jövőben még inkább.